Lófajták > Lipicai ló > Ló, lovak - wyw.hu

A lipicai ló Magyarországon a 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat értelmében nemzeti kinccsé nyilvánított lófajta. A lipicai ménest a napóleoni háborúk idején kétszer is Magyarországra menekítették, így alakult ki a mezőhegyesi lipicai jellegű állomány. Ezeket a lovakat 1876-ban Alsószombatfára költöztették, majd onnan 1912-ben Bábolnára. Innen kerültek az 1950-es években újra hegyi környezetbe, Szilvásváradra.

A lipicai ló mint tradicionális, zárt törzskönyves fajta fenntartásánál kiemelt jelentőségű a hagyomány tisztelet, illetve a jellemző – elsősorban küllemi – értékmérő tulajdonságok a kialakult geneológiai vonalak és kancacsaládok megőrzése továbbvitele.

A Lipicai lófajta múltbeli és jelenlegi tenyészetekének megőrzése, magasabb követelményeknek is megfelelő, elsősorben a fogathajtó és díjlovaglósportág számára, alkalmas, de esetleg a lovassport más ágában (távlovaglás) is eredményesen használható nemes, elegáns, a klasszikus barokk küllem jegyeit magánviselő fajta tenyésztése, amely megfelel a L. I. F. (Nemzetközi Lipicai Szövetség) előírásainak is.

A Lipicai ló melegvérű és már a XVI. századtól létezik. Lipicai lovakkal a leginkább a Bécsi Spanyoliskolában találkozhatunk. Tenyésztése nemcsak nálunk, Magyarországon folyik, hanem máshol is, ahol saját típusok alakultak ki a Lipicain belül. A Lipicai lovakat főként a királyi udvarnak szánták.

A lipicai lovat több mint 400 éve tenyésztették ki, 8 mén közreműködésével, melyek mindegyike egy-egy ma is elismert vérvonalat alapított. Jellemzője a közepes méret, félkos fej, magasan illesztett, ívelt, izmos nyak, kissé elmosódott mar, erős far, s a kissé meredek lábszerkezet.